Volt egy amerikai polgárháborús veterán, aki egyedülálló szülőként nevelte fel kilenc gyermekét. Apja szülői példája által inspirálva, lánya 1910-ben javaslatot tett arra, hogy az anyák mellett az apáknak is járjon évente egy ünnepnap. A hatóságok a kezdeményezés mögé álltak és 1910. június harmadik vasárnapján megtartották az első Apák Napját, amit ma is világszerte tartanak. Nálunk is. Idén június 18-án.
Néha hajlamosak vagyunk az apaság szülői szerepét kicsit másodlagosként szemlélni. Méltán ünnepeljük az anyákat, de ott van apa is, aki a gyermek személyiségfejlődésében szintén meghatározó.
Egyszerűen más szerepet tölt be az anya és az apa egy gyermek életében. Az apa dolga, hogy kinyissa a világot. Ugye kedves gyakorló Apukák, a baba születése előtt már látták maguk előtt, amint a gyermekkel lelkesen és hosszasan tanulmányozzák a csigák mozgását, rohannak a kismotor, vagy bicikli után, először viszik színházba, könyvtárba, komoly arccal a kezébe adják a kedvenc könyvüket, legalább százszor lejátsszák a kedvenc számukat, együtt kalandoznak, sportolnak, vagy a szalagavatón az első táncot lejtik a lányukkal. … ? Mondjuk a pelenka cserére és az éjszakai nem alvásra nem mindenki volt felkészülve, de azt is meg lehet szokni.
kép: Apa és lánya (Marko Geber / Getty Images Hungary)
Az apáktól tanuljuk a kreativitást, az önállóságot, azt, hogy milyen a kapcsolatunk a világgal, hogyan kezeljük a problémákat. Náray Tamás írta: „Apám semmit sem kért tőlem, amit ne tudtam volna megtenni. De semmit sem tett meg, amit én is meg tudtam tenni magamért. Kötelességem volt boldogulni.” Sikerült neki.
Nyilván az apai magatartások az „életre nevelésben” igen eltérőek. Vajon Zeppelin gróf annak köszönheti, hogy a léghajózás úttörője lett, mert a minden bizonnyal poroszos gondolkodású édesapja, a württembergi államminiszter, Svájcba küldte tanulni, kiszakítva a család kötelékéből?
És a Wright fivérek, akik először emelkedtek a levegőbe a Wright Flyer névre keresztelt motoros repülőgéppel? Édesapjuk egy protestáns kisegyház püspöke volt, akitől helikopterre emlékeztető, röptető játékot kaptak ajándékba, és miután az tönkrement, építettek maguknak egy másikat. Később erre a gyerekkori élményre vezették vissza repülés iránti rajongásukat.
Nem kell feltalálónak lenni ahhoz, hogy ne csengenének a fülünkbe Apa mondatai, inspiráló irányítgatása az élet buktatói között és ne vágynánk még felnőtt fejjel is az elismerésére.
Szóval éljenek az Apák, a Nagypapák! És köszi Apa!